szabadalmi botrány

BENDZSEL MIKLÓS a szabadalmi botrányban (le)szereplő közszereplő életrajza: 1953-ban született, 1976-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a BME-n. 1976-1980 között mérnökként dolgozott. 1980-tól az OTH dolgozója, a hivatal KISZ titkára. Az 1980-as évek második felében lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). 1997-ben Horn Gyula kormánya nevezte ki a szabadalmi hivatal élére. E hivatal neve ma már Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Bendzsel azóta talán a legrégebben hivatalban lévő vezető köztisztviselő.


Bendzsel Miklós SZTNH elnök ellenérdekű fél, tisztességtelennek látszó eljárása
"alapvetően alkalmas a közigazgatásba és azon keresztül az államba vetett bizalom megingatására".
Alapvető Jogok Biztosa (2014. 03. 10.)

Plágiumba sodorta Bendzsel Navracsicsot?
Copy/paste vagy "sugalmazott írás" Navracsics Tibor válasza Gaudi-Nagy Tamás parlamenti kérdésére? Egy felelős politikai vezetőtől egyik sem elegáns megoldás. Az elegancia hiánya aligha róható fel egy politikusnak. A nemtörődömség, a választ várók semmibe vétele, a cinizmus, s különösen a befolyásolhatóság viszont igen. [OLVASSA EL A VÁLASZT ITT]


Részt vettek a közérdekű bejelentőket lejáratni igyekvő koncepciós eljárásban, amit az ombudsman tisztességtelennek nyilvánított:

Török FerencTörök Ferenc, Danubia Szabadalmi IrodaJakabné Molnár JuditJakabné Molnár Judit SBG&K Szabadalmi IrodaKöteles ZoltánKöteles Zoltán SBG&K Szabadalmi IrodaKovári ZoltánKovári Zoltán szabadalmi ügyvivő

Nem fosztogattak, hanem osztogattak...

2012. június 24-től vagy még korábbtól 2013. szeptember 16-ig kiszolgáltatta a szabadalmaztatásra bejelentett teljes magyar műszaki fejlesztés üzleti titkait ipari kémek számára, az SZTNH hivatali honlapján át bárki általi történő hozzáférhetővé tétel útján. Ugyanezen időszak alatt a jogszabályokat megsértve, a honvédelmi titkokat tartalmazható szabadalmi bejelentéseket is azonnal betöltötték a lyukas adatbázisba, veszélyeztetve ezzel hazánk honvédelmi versenyképességét.

Vezetése alatt az SZTNH 95 millió Ft közpénzt költött "elektronikus tájékoztató szolgáltatások fejlesztésére", amelynek keretében egy titoktartásra alkalmatlan rendszert fejlesztettek ki. E rendszer lényege, hogy egyetlen nyílt, jelszó nélkül elérhető adatbázisba gyűjtik a már nyilvánosságra hozható és a titkos dokumentumokat. A hibajavításra, azaz az adatbázis modulossá való átalakítására az idén 249 millió Ft pályázati közpénzt akarnak elkölteni. Forrás: http://www.sztnh.gov.hu/ekop2/E-kozigazgatas-konf-EKOP-Toszegi_honlapra.pdf 8. lap

szabadalmi botrányA visszaélést a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) jelentette be a KIM-nek (= Közig. Minisztérium) szeptember elején. Azok azonban csak közel egy hét múlva szóltak le Bendzselnek. Az üzleti titkokkal kapcsolatos visszaélés lelepleződése után Bendzsel el akarta hallgatni a magyar feltalálókra leselkedő kárveszélyt, és ismeretlen hackereket jelentett fel. Egyúttal Répássy Róbert és helyettese Kiszely Katalin áldásával Bendzsel maga állt a vizsgálat élére (nem elé, hanem élére). Répássy felügyelte egyébként a botrányoktól híressé vált Végrehajtói Kamarát is, úgy látszik a felügyeletek ellátása komoly kihívás számára. Mikor a hacker mese nevetségessé vált (melyik az a hacker, amelyik maga után nyitva hagyja az üzleti titkokhoz vezető utat, a titkokat értéktelenítve, magát meg kockáztatva), ördögi tervet eszeltek ki: megismerve a közérdekű bejelentő személyét "rátolták" az ügyet, mintha maga a bizonyítás lenne a hacker-támadás. Bendzsel rábírta Török Ferenc szabadalmi kamarai elnököt is, hogy álljon melléje.

szabadalmi botrányE melléállás olyan jól sikerült, hogy Török kamarai titoktartási kötelezettségét is megszegve állt Bendzsel mellé egy olyan sajtóértekezleten, ahol a közérdekű bejelentő lejáratása volt a cél. Török ezen részletesen ismertette a titoktartási kötelezettség körébe tartozó fegyelmiket, amit épp ő indított a köztiszteletben álló egyesületi elnök ellen, aki főállásában szabadalmi ügyvivő, és egyben Török egyik legnagyobb piaci versenytársa. Török a fegyelmit az 50-es éveket idéző módon már le is zavarta, és kizárta versenytársát a kamarából. Mind a Nemzeti Jogvédők, mind a TASZ által botrányosnak nevezett eljárás abszurditását növeli, hogy a Török-féle kamara felett Bendzsel gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Ebből következően épp Bendzselnek kellett volna leállítania a fegyelmit, hiszen az ütközik a közérdekű bejelentőket védő törvénybe.

Az ombudsman megállapította a kamara alaptörvénybe ütköző tisztességtelen eljárását. Megállapította, hogy a KIM megsértette a törvényt, a közérdekű bejelentő tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.

De vannak durvább dolgok is. Bendzsel a minősítés előtt álló iratok korai adatbevitelével leendő államtitkokat is veszélyeztetett. Az államtitoksértést gondatlanul és előkészületben is el lehet követni. Ugyanakkor e bűncselekmény ügyében csak a minősítő, azaz maga Bendzsel tehetne feljelentést. Ez ügyben Gaudi-Nagy Tamás képviselő, a Nemzeti Jogvédők ügyvédje intézett kérdést a miniszterelnökhöz, mikor menti fel Bendzselt. A miniszterelnök helyett a KIM minisztere, Navracsics válaszolt, aki Bendzsel sajtótájékoztatójának szövegét küldte el érdemi válasz helyett.

További probléma, hogy Bendzsel, pontosabban a magyar állam nemzetközi szerződést is sértett, amikor a kormányzati szerveknek átadott üzleti titkokat nem tudta megőrizni.

"A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát"

Bendzsel az SZTNH Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függelék 4. pontja alapján közvetlenül felelős az információbiztonságért. Az 1. pontja alapján pedig az SZTNH által kiadott valótlan közleményekért. 2013. 11. 25-i közleményükben azt állították, hogy nem tettek hozzáférhetővé egyetlen dokumentumot sem, továbbá a "rosszindulatú támadásról" ők értesítették a KIM-et. Azt is állították, hogy államtitkot nem érintett az incidens. Az egyesület honlapján megtalálható egy összevetés Bendzsel különböző időben a tárgyban kiadott ellentmondó közleményeivel kapcsolatban, Szembesítés címen.

Az ombudsman megállapította, hogy az SZTNH elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentések teljes iratanyagát. Megállapította, hogy a Bendzsel Miklós vezette SZTNH tömegesen megsértette a fejlesztők alkotmányos jogát, amikor nem biztosította megfelelően a nem nyilvános szabadalmi bejelentések védelmét.

Jelenleg ott tart a helyzet, hogy Bendzsel ellen még csak fegyelmi sem indult, és teljes hivatali apparátusával tájékoztatja félre a magyar fejlesztőket és a nyilvánosságot.

Az ombudsman, dr. Székely László Alapvető Jogok Biztosa 2014. 03. 10-i jelentésében elmarasztalta az SZTNH-t, a KIM-et és a Kamarát. Megtekinthető: ITT.


Jogszabályi háttér:

dr. Török Ferenc - Danubia Szabadalmi Iroda, Kamarai elnök titoksértésére:

1995. évi XXXII. tv. 15. § (4): A titoktartási kötelezettség az egyéni szabadalmi ügyvivőkre és alkalmazottaikra, a szabadalmi ügyvivői irodákra és alkalmazottaikra, szabadalmi ügyvivői társaságokra és alkalmazottaikra, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarára, annak tisztségviselőire és alkalmazottaira is kiterjed.

Fegyelmi Szabályzat 2. §: A fegyelmi ügyben eljáró személyeket az ily módon tudomásukra jutott tények és körülmények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

1995. évi XXXII. tv. 15. § (4): 34. § (1) A Kamara működése felett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 11. §-a: Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor - a 3. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével - jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Nemzetközi Szerződés: GATT 1998. évi IX. törvény 1.C) melléklet 39. cikk 1. A tagok oltalmat biztosítanak a nyilvánosságra nem hozott információnak és a kormányok vagy kormányzati szervek rendelkezésére bocsátott adatoknak.
141/2008. (V.16.) Korm. rendelet szól a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséhez szükséges eljárás részletes szabályairól. A 3. § szerint 38 nap áll a HM rendelkezésére, hogy az SZTNH elnök felé javaslatot tegyen egy szabadalmi bejelentés államtitokká minősítésére.